Reggel felkeltem, egyből Zayn szobájához tartottam, amikor eszembe jutott hogy Daisy már nem lakik itt. Visszafordultam. Harry még aludt, és csak most jutott eszembe, miért is aludtam vele. Kicsit rosszul esett hogy Daisy Niall ölében ült. De miért? Az biztos, hogy ma sok dolgom lesz. Lementem a lépcsőn, Liam, Niall és Zayn is lenn volt már, azonban Zaynen kívül mindenki pizsamában volt. Akkor megkérdezte tőlem:
- Na, mikor indulunk? - hangjában azt fedeztem fel, hogy már legszívesebben most indulna, mert nem akarja látni Niallt, hisz tegnap látta azt, amit én. Ugyanazon megyünk most keresztül. Akkor Niallnak is volt egy kérdése:
- Mégis hova mentek? - kérdezte, de nem is nézett fel a könyvről, amit olvasott, legalábbis úgy tett mint aki olvassa.
- Vásárolni. - válaszoltam egyhangúan, mert semmi kedvem nem volt magyarázkodni. Aki magyarázattal tartozik, az Ő. - Na én elmegyek öltözni, nem soká itt vagyok. - mondtam Zaynnek, jelezvén, hogy nem sokára indulhatunk vásárolni. Nem telt bele 10 percbe, és már készen is álltam. Harry felkelt:
- Jó reggelt. Jó hamar sikerült elkészülnöd.
- Te fenn voltál, és nem is szólsz? - majd hozzá vágtam a telefonom, mire felkiáltott:
- Üzeneted jött! - ránézett a képernyőre - Nick. - mondta unottan, erre kikaptam a kezéből a telefont.
- Majd elolvasom később. - válaszoltam, és lementem a lépcsőn. Liam tapsolt, jelezvén hogy milyen gyors voltam, erre rámosolyogtam, de ő nem tűnt a legboldogabbnak, neki is hiányzik Daisy. Akit még ma nem láttam, az Louis. Rákérdeztem hol van, majd Niall válaszolt:
- Biztos Eleanornál. Tudod, akik együtt járnak, együtt alszanak. - mielőtt válaszolhattam volna, Zayn szólt, hogy indulhatunk-e, így mentünk. Út közben megkérdeztem hová megyünk, és miért, de nagyot csalódtam:
- Nem vásárolni megyünk Han, hanem mutatni akarok valamit. - lesokkoltam. - De...
- Bízz bennem, hisz barátok vagyunk.
- Oké.
Megérkeztünk a titokzatos helyre. De hisz ez Daisy és az én helyem. Nem értettem.
- Daisy egyszer elhozott ide, de titokban. Nem akarta hogy megtudd, hogy ismerem a helyet. De kérdeznem kell valamit, ami fontos. Tegnap is itt voltatok este?
- Zayn, én...
- Kérlek, mindent elmagyarázok, esküszöm.
- Oké. Igen, itt. Legalábbis Daisy idehívott. De miért annyira fontos ez?
- Mert azt mondta, amikor itt van, mindig rám gondolt. És ez azt jelenti, hogy még szeret engem, érted?
- Hogyne szeretne Zayn? Te vagy az első normális barátja. Tudod, volt neki egy még régebben, de utáltam a srácot, rám akart mászni Dais háta mögött, azonban Daisynek elmondtam, és szakítottak. Az én barátom is ugyanígy tette, csak fordítva.
- Bffek voltak? - nevetett Zayn, erre én is.
- Ja, valami olyasmi. Figyelj, benézhetnénk Daisyékhez, aztán anyuékhoz? Kérlek.
- Legyen, de ne tartson sokáig, kérlek. Tudod, nehéz.
- Oké, nem fog.
Elindultunk, majd egy kedves kis kék színű házhoz értünk. - Ez gyönyörű! - mondtuk egyszerre.
Becsengettünk, és Daisy anyukája, Amy nyitott ajtót. - Sziasztok! - mosolygott. Mi visszaköszöntünk. - Daisy alszik. - mondta. Erre sírni kezdtem, majd megkérdezte mi baj. Mondtam semmi, de régen úgy keltettem Daisyt, hogy ráugrottam, amíg fel nem kelt. Ehelyett most csak bementem, és bökdösni kezdtem. Felébredt. Mikor meglátta Zaynt felült.
- Ő mit keres itt?
- Látni akart téged, D. De lenne egy kérdésünk. Fontos lenne, legalábbis nekem nagyon.
- Persze, mond.
- Tegnap, láttam hogy... hogy... - Zayn látta hogy nem sikerül kimondanom, így kimondta:
- Niall ölében ültél. - Daisy lesütötte a szemét, majd sírva folytatta:
- Én annyira sajnálom, de Niall azt mondta mond valamit, de nem akarta hogy más is meghallja. Azt mondta Zayn téged szeret, mert bókolt.
Zayn és én összenéztünk, majd csodálkozva Daisyra:
- Hogy mi? Nem, ez egyáltalán nem igaz Daisy. Higgy nekem. Zayn annyit mondott, hogy szép szemem van, de én is mondtam az összes fiúnak a házba, és te is. Mindegyiküknek szép a szeme. Nem?
Daisy mosolygott. - De!
- Figyeljetek, átugrom anyuhoz, addig itt hagylak titeket. Azzal elmentem. Séta közben egy csomó gyönyörű házat láttam, míg egy kis narancssárga ház ajtajára volt kiírva: Sweet&Candy. Megismertem a kis táblát, így becsengettem.
- Anya!
- Hannah! Hát itt vagy. Miért nem jöttél előbb?
- Bocsi, akartam, de nem ment. - majd átöleltem és bementem.
- Nézd meg a szobád, tetszeni fog. - rohantam, és egy kék színű, gyönyörű szép szobában találtam magam. Alig tudtam elhinni. Nagyon tetszett ez a londoni stílusú, kis angol szobácska. Majd ismét üzenetet kaptam, ismét Nicktől. Elfelejtettem megnézni az előbb.A következőt írta: "Akkor?" - nem értettem, így elolvastam az előzőt: "Hannah, beszélnem kell veled, fontos, gyere oda, ahol akkor voltunk. Nick". - elköszöntem anyutól, majd oda vetettem az irányt, ahol akkor voltunk mikor elszöktem a saját bulimról. Nick odajött mikor meglátott, majd átölelt. Egy levelet mutatott: Felvették a suliba, ahová nagyon vágyott. Ledermedtem... de hisz mi is ugyanide fogunk járni Márciustól Daisyval. Kicsit csalódott voltam, mert Nicket többet fogom látni, mint Niallt. Louis hívott. Úgy látszik az utóbbi napokban elég fontos személy lettem. Nicknek megmondtam hogy mennem kell. - Majd hívlak! - mondta. Louissal ott találkoztam, ahol tegnap.
- Hannah! Végre itt vagy. Akkor segítesz?!
- Persze, de mégis miben?
- Követem Eleanort.
- Mi? Nem, ez nem jó ötlet.
- Miért? Akkor mit csináljak?
- Louis, ha követed, és kiderül hogy nem csal meg, akkor hogy nézel a szemébe? Hogy mondod el neki, hogy nem bíztál benne? Egyszerűen nézd meg a telefonját, és hidd el, ott megtalálod ha valami nem stimmel. De kémkedni nem jó ötlet.
- Annyira igazad van. Daisynak nem mondtad el, ugye? Nem akarom hogy más is tudja, főleg nem azt, hogy kémkedni akartam.
- De egyszer elkel mondanod hogy Eleanor terhes.
- Igen, de majd ha biztos leszek abban, hogy az enyém.
- Oké, értelek. Figyelj, nem megyünk inkább most haza?! Semmi kedvem itt lenne, inkább beszélnék Niallal.
- Talán úgy jobb, végül is ha Eleanor megcsal, akkor előbb-utóbb kitudódik.
- Bizony. - a hazafelé vezető úton egy csomó dologról volt szó: Daisy és Zayn, Én és Niall, sőt még Nick is szoba került.
- Ő csak egy barát. De mondok egy titkot, benned bízom Louis.
- Csak nyugodtan.
- Mielőtt idejöttem, állandóan srácokkal lógtam, egyedül Daisy volt lánybarátom, a többiekkel nem szerettem együtt lógni, míg Daisy épp ellenkezőleg. Persze Ő a legjobb barátom, de Nick is olyan mint régen. Barát, és lelki támasz.
- Ebbe mi a titok?
- Én sem tudom, de Niallnak el kéne mondani, nehogy félreértse. - hazaértünk, de az ajtó előtt Louis azt mondta beszél Niallal. Így is tett, majd Niall odajött hozzám:
- Niall, baj ha elrabolom Hant egy percre? - mondta.
- Nem gond haver.
Louissal megbeszéltem hogy beszélek Eleanorral, és kiderítem ha nem stimmel valami. Louis hirtelen azt mondta:
- Tudod, eleinte fura volt megszokni hogy Te és Daisy is itt laktok, de ma már családtagok vagytok. - azzal kiment. Ez nagyon jól esett. Valaki bejött a házba. Na vajon? Daisy és Zayn. Úgy látszik megbeszélték a dolgokat. Daisy csak úgy sugárzott. Felhívtam a szobámba, hogy elmondja mi volt.
- Zayn a legrendesebb srác az életemben. - mondta vidáman. Elkezdtünk Wii-zni, és Niall csatlakozott hozzánk, de a végén csak mi játszottunk, mert Daisyt elhívta Zayn.
Mikor befejeztük észrevettük hogy Liam és Harry kicsípték magukat:
- Hová-hová?
- Buliba tartunk. Szerintem reggelig ne is várjatok minket.
- Francba, nem lesz hálótársam. - erre Harry és én is nevettünk, Niall pedig gonosz vigyorral mondta:
- Most már van.
Vajon mit hoz a holnap? Elkel mondanom Niallnak, hogy Daisy, én és Nick egy suliba járunk majd, de képtelen vagyok rá most. Daisy és Zayn miképp békültek ki? Azt elmeséli ő a következő részben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése