34.rész - Don't wanna be without You

Amikor meghallottam,ahogy a kanál meteorként csapódik a földre,teljesen összerezzentem és a lehető legrosszabbra gondoltam.Hogy Zayn volt az.Egyszerűen furdalt a lelkiismeret,hogy ilyet teszek vele.Hogy nézzek így bűntudat nélkül hatalmas barna szemeibe?Nem érdemlem meg...12 órakor ezen agyaltam az ágyamba.De aztán rávettem magamat,hogy kelljek fel és öltözzek fel.Elég volt az önsajnálatból!Belenéztem a tükörbe és szörnyülködve néztem a tükörből visszatekintő alakra.Ugyan mi tetszhet bennem Neki?Hisz..úgy nézek ki,mint egy boszorkány.Csupa kóc a hajam,és a szemeim alatt táskák pihennek.Megfésülködtem,szolid sminket raktam magamra,és most már kezdtem hasonlítani egy emberre.Lementem a nappaliba,és a gyomrom ismét görcsölni kezdett.Ott ült és vidáman nevetett a többiekkel,Louis kivételével,amit nagyon érdekesnek tartottam,hisz ő volt a csapat mókamestere.Az a mókamester most össze volt törve.Meredten bámult maga elé,kizárva magát a külvilágtól.
-Hé,Lou,Mi a baj?-kérdeztem aggódóan.
-Semmi..csak...Á,mindegy.
-Louis,egyáltalán nem mindegy!
-Na jó,félrejönnél egy pillanatra.-kedvesen bólogattam és kimentünk a kertbe.Csípős szél fújt és csúnya fekete felhők lepték el az eget.
-Az..az az igazság,hogy napok óta nem beszéltem Eleanorral,nem keresett.Nagyon bánt..és...ez így nem működik.Véget kell vetni a kap...csolatunknak.-sírta el magát.
-Louis,először is most azonnal menj,és öltözz fel,majd amilyen gyorsan tudsz,menj el Eleanorhoz.Meg kell beszélnetek a dolgokat!
-De..
-Nincs de!-szemeim szikrát vetettek és mélyen az Ő kék szemeibe meredtem.
-Rendben megyek..
Azzal bementünk és letelepedtem a kanapéra Zayn mellé,amit ezúton nagyon kínosnak találtam.Szememmel Liamet fürkésztem,aki csak a földre sütötte a szemeit.Zayn már belekezdett a kérdésébe,hogy mi bajom,de szerencsére a csengő megszólalt,így felugrottam és szökdeltem az ajtóhoz boldogan,hogy nem kell mentegetőznöm.
-Hello Nick.-köszöntem kedvesen,amit ezúttal Ő is szuper kedvesen viszonzott.Kellemeset csalódok benne mostanában.Letelepedett a kanapéra és bele is kezdett szövegébe.
-Nézzétek.Tudom,hogy nem szívesen láttok itt.Tudom azt hiszitek,egy pöcs vagyok,de az érzéseimet nem tudom kontrollálni.Sajnálom Niall,hogy megütöttelek.Nem akartam én csak...Én nem vagyok sztár,ott van nektek millió meg millió csaj és..te pedig pont azt tudhatod magadnak,akit én nagyon megkedveltem.Bár..nem csodálkozom,hogy beleszerettél...-könnyes szemekkel mondta végig,de próbált férfias maradni.Teljes mértékben megértem,hogy mit érez...és hihetetlenül sajnáltam.Láttam,ahogyan Hannah sír és mindenki sírig csöndben ült,amit Niall szakított félbe.
-Nahát,ezt csak ilyenkor tudod elmondani?Érdekes.Tudod mit?! Nem érdekelsz.-azzal felhuppant a fotelról és letérdelt Hannah elé.
-Te olyan vagy nekem,mint a levegő.Féltékeny vagyok,igen.Nem akarlak mással látni,főleg nem Vele.Azt akarom,hogy csak az enyém legyél,szóval Hannah Walsh ebben a szentmomentumban kérdezlek meg,hogy Hozzám..-Nem bírtam tovább hallgatni.Hiába volt Hannah a barátnőm és Niall is az egyik legjobb barátom volt,ezt nem bírtam hallgatni.

*Louis szemszöge*
A kocsiban könnyes szemmel vezettem,semmit nem látván az útból és közben max hangerőn üvöltött Taylor Swifttől a Love Story.Tisztára úgy viselkedem,mint egy nyápic,de nem igazán érdekelt.Üvöltöttem a zenét,mert ez legalább megnyugtatott.A házához érve a lábaim remegtek és nem bírtam mozdulni.Egyre jobban görcsölt a hasam,és remegtem.Jobban izgultam,mint amikor érettségiztem.A kezem alig találta meg a csengőt,és nem azért mert sötét volt,hanem mert minél jobban koncentráltam annál jobban remegett.Végül vettem a bátorságot,és hősiesen megnyomtam a kis gombot.
-Héé,Szia Lou!-A szemei most is ragyogtak,gyönyörű haja most is tökéletes volt,és az az ellenállhatatlan illata..A mosolyában pedig ismét elvesztem.Legszívesebben most azonnal neki estem volna,de nem tehettem.
-Hello Eleanor.Bejöhetek?
-Pe..rsze.-éreztem,hogy nem értette a dolgokat,de keménynek kellett lennem.-Mondanom kell valamit...-tette hozzá félénken Eleanor.
-Előbb nekem!-vágtam közbe.-Miért hanyagolsz mostanában?Napok óta nem beszélünk,folyton csak rád gondolok ... és hiányzol..
-Nekem is hiányzol,Louis.
-De..akkor miért nem kerestél?Van valakid?Mert ha igen,akkor lehet külön utakon kéne folytatni..
-M-mi?Szakítani akarsz?-a hangja elcsuklott és könnyekben tört ki.
-É..n nem tudom..Nagyon Szeretlek.Te vagy a Mindenem,de..lehet neked nem Én vagyok az Igazi.
-Louis,terhes vagyok...