Igen, igaz a hír. Dais és én összetörtünk lelkileg. Miért történik ez? Miért? Miért hívnak meg magukhoz így? Nekünk fájt. Ki az az Amber? Engem leginkább ez aggaszt. Kihasználja Niallt? Tehát járnak? Nem értem. És Zayn? Rose? Édesem? Sok a kérdés... és talán nem kapunk rá választ, soha. Odamentem Daisyhez és átöleltem, próbáltam úgy tenni mint akit nem kavar fel a dolog. Még van hátra majd egy hónap, majd kialakul, reméljük. Azt tanácsoltam hogy menjünk vissza, ne legyen feltűnő hogy elmentünk ki tudja hova. Visszamentünk, csepp mosollyal az arcunkon, erre Harry megszólalt:
- Akkor játszunk? - mondta, és látszott hogy van kedve hülyülni egyet. Daisy bólogatott mert úgy gondolta így kevésbé feltűnő hogy olvasta Zayn üzenetét. Nekem volt is kedvem, meg nem is. Mindenesetre leültem Harry mellé, másik oldalt pedig Louis vigyorgott rám. Nem volt kedvem Niall és Zayn közé ülni, ami kicsit izgatottá tette őket. Nem tudták mi van, de nem baj. - Én kezdem! - mondtam és elvettem Zayntől az üveget. Véletlen észrevettem hogy karkőtője van, amire egy A betű van vésve. Amber? Zayn kiszúrta hogy a karkőtőt nézem, így megszólalt:
- Nialltól vettem kölcsön, nem az enyém.
- Értelek.
Niall éles pillantást vetett Zaynre. Pörgettem, és Louisnál állt meg.
- Adj egy feladatot. - mondtam neki komoran, de próbáltam jó fej lenni vele, ő nem tehet semmiről.
- Hm... azt akarom hogy csókold meg... Niallt! - Liam felkacagott, Niall lopva rám nézett.
A szemembe könnyek gyűltek, így felszaladtam a lépcsőn, nehogy meglássanak sírni. Dais már jött volna utánam, de Zayn nem engedte, mert látta hogy Niall úton van felém. Utánam jött, és átölelt. Nem löktem el magamtól, de belül fájt a tudat hogy Amber jelen van. Mintha Niall olvasta volna a gondolataim, szorosabban ölelt, megpuszilt, és kinyögte amit gondolt: - Amber csak egy ... liba. Régen szerettem, de van már valakim. A szívem dobogott. Én? Vagy Dais? Vagy ki az a valaki?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése