Egész éjszaka virrasztottunk,hogy megtudjuk a választ.Mehetünk vagy sem? 7 óra volt,amikor egy kis megvesztegetésben mesterkedtünk Hannahval.Tudjátok,a szokásos módszerrel.Ágyba reggeli,kávé,hatalmas szeretet és pusziáradat.Mindent elkövettünk,hogy anya kedvében járjunk.Anya először nem valami biztatóan vágott bele.
-Lányok,túl fiatalok vagytok..
Mire Hannah közbevágott.
- Amy néni,február 4-én mindketten 17 évesek leszünk!
-Hadd fejezem be a mondatomat,Han.
-Bocs,Amy néni..
-Tehát..fiatalok vagytok.Féltelek titeket..túl veszélyes ez.Egyedül a repülőn..
Nem voltunk valami bizakodók ennek hallatán...amikor is megcsendült az a bizonyos DE szó!
-De! Meg kell próbálnotok önállósulni és felfedezni magatokat a nagyvilágban és hé? Hisz a kedvenc bandátok kért fel titeket!Mellesleg felvettek a munkára és 3 hét múlva én is indulok.
-IMÁDLAK ANYAAA!
-Amy néni,maga a legszuperebb! De....mi lesz az én anyámmal?
-Ó,őt bízd csak rám. ;)
Ezzel felrohantunk a szobánkba,és hevesen csomagolni kezdtünk.
-Dais,eltudod ezt hinni?Ez...ez nem lehet igaz! Te ,Én és a One Direction?! Húúú,hogy mekkora partyt fogunk csapni,barátném.
-Hannah,nyugi.Inkább pakold a kajákat Niallnak! 1:30 óra múlva indul a repülő!
Gyorsan felvettük a headsetünket,és rohantunk le a lépcsőn.
Anya kissé bánatos arccal nézett ránk,de próbálta leplezni.
-Aztán jók legyetek!
Hannah egy alig hallható mondatot fűzött ehhez.
- Nem garantálom,ilyen fiúk mellett. ;)
Adott két nagy ölelést nekünk anya,és elbúcsúztunk.
Beültünk a taxiba és indultunk az álmaink felé.A One Directionhöz.
Odafele úton azon gondolkoztam,hogy vajon szimpatikus leszek-e a fiúknak,főként Zaynek.Nem-e talál majd minket túl egyszerűnek.Félek,hogy nem leszek neki szimpatikus...
-HAHÓ! Dais,megérkeztünk a reptérre.Ordította Hannah.
Kiszálltunk a taxiból és a reptéren becsekkoltunk.Siettünk,mert esélyes volt,hogy lekéssük a repülőt..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése