25. - I Still Love You

Menj el,légyszíves-zokogtam.Nagy sóhajt majd távozó lépteket hallottam.Egyedül akartam szenvedni és nézni,ahogy a könnyeim végig folynak az arcomon.Egy forró fürdőre volt szükségem.Megnyitottam a vizet és a tusból a lehető legforróbb víz jött ki.Szinte már égette a bőrömet,de jól esett.Magas volt a páratartalomszint és a többire már nem is emlékszem,csak arra,hogy két kéz csapkodja finoman az arcom és pár alak körülöttem áll.
-Halooo,Dais jól vagy?-kérdezte aggódva Hannah.
-Miért ne lennék jól?-kérdeztem.
-Hát talán mert elájultál és Hannah szedett ki a fürdőből? -mondta Louis.
Az összes arcot láttam,kivéve az Övét.
-Jól vagyok...

-Biztos?-kérdezte aggódva Liam.
-Igen..
-Azért..valamit kéne csinálnunk,mert több,mint egy óráig voltál a fürdőben.-mondta Liam.-és nagyon jól esett,hogy így aggódnak értem.
-Menjünk a nappaliba filmet nézni.-mondtam.-mindenki elkerekedett szemekkel nézett rám,mintha valami szellemet láttak volna.
Lementünk a nappaliba és leültem Hannah és Liam közé.A többieknek látszólag tetszett a film,de én félóráig tűrtem ezt a csöpögős romantikus filmet,mert nem éppen voltam olyan hangulatomban.
-Felmegyek a szobámba..Sziasztok.-mondtam azzal távoztam.
Ledőltem az ágyra és gondolkoztam.Hiányzott.Hiányzott a mosolya,a nevetése,az ölelése a csókjai.Hiányzott minden porcikája.Álomba merültem és arra ébredtem,hogy valakinek a keze a combomon van.Liam feküdt mellettem elég félreérthetően.Kipattantam az ágyból és leszáguldottam a lépcsőn.Senki nem volt ott.Elmentek.Hirtelen neszt hallottam a fürdőszobából.Nem tudtam ki volt az,így fogtam egy serpenyőt a kezembe és pipiskedve elindultam az ajtó felé.Remegett a kezem,nem volt még betörővel dolgom.Már legyintettem volna amikor megláttam Zaynt.

-Úristen,te vagy az?N..ne haragudj.-hebegtem.

-Semmi gond,de miért is akartál leütni?

-Azt hittem betörő van a házban,mert a többiek látszólag elmentek és gondoltam,hogy te is elmentél valakivel..
-Üljünk le a kanapéra,beszélnünk kell.Hazudtam.Tényleg nem voltam kondizni.Azért mentem a Plázába,hogy neked vegyek ajándékot.A lány pedig..esküszöm csak rám mászott ,nem is ismerem.Esküszöm.

Mekkora hülye vagyok,hihetetlen.Hirtelen előtört belőlem egy könnycsepp.
-Hé,mi a baj?-ölelt át.
-Olyan hülye vagyok.Nem hallgattalak végig,csak a szememnek hittem.Ne haragudj.-szipogtam.-Nagyon hiányoztál.-tettem hozzá alig hallhatóan,de elég hangos volt ahhoz,hogy ő hallja.
-Szeretnék neked valamit adni!-azzal elő vett egy dobozkát és felnyitotta.Egy gyönyörű nyaklánc volt benne,'Love You Forever' gravírozással.Meseszép volt.
Odahajoltam hozzá,hogy nyomjak egy puszit a szájára,de a pusziból heves csók lett.Beletúrtam a hajába majd átkulcsoltam a nyakát.Hihetetlen,hogy mennyire hiányzott az érintése,a csókja.És most újra az enyém.Csak az enyém.